A dreux-i szanatórium, amelyet 1928 és 1932 között építettek Maurice Viollette polgármester kezdeményezésére, a tüdőbaj kezelésére szolgált. Csúcspontján, az 1930-as években, akár 1000 beteget is befogadhatott, főként gyerekeket, akiket szoláriummal kezeltek.
A második világháború alatt a vezető, Gabriel Roche zsidókat mentett meg hamis orvosi igazolások kiadásával. A háború után a helyszín fokozatosan feleslegessé vált az orvostudomány fejlődésével. Idősek otthonaként, majd gyógypedagógiai intézetként használták egészen 1980-ig, majd ritka betegségekben szenvedő betegeket fogadott egészen 1990-es bezárásáig.
A Dreux városa 1999-ben megvásárolta a területet, amely veszélyessé vált, és több baleset történt, köztük egy halálos 2016-ban, ami szigorúbb biztonsági intézkedéseket vont maga után. 2021-ben a terület teljesen lekerítésre került, és az első épületből Bas Buissons anyaközpont lett.
